Az energetikai tanúsítványról - energiatanúsítványról

Mi az energetikai tanúsítvány? Mik a kötelező tartalmi elemei?

Ismerős a szituáció: már megint csak egy újabb "lehúzás", mire volt jó ez az egész tanúsítás dolog? Kevés szó esik arról, hogy az elkészült tanúsítványnak mit kell tartalmaznia, és egyáltalán miért kell elkészíteni.

Az alábbiakban összefoglaltam a legfontosabb tudnivalókat a tanúsítványról.

Tartalomjegyzék:

• Mi az energetikai tanúsítvány?
  • Mikor kötelező energiatanúsítványt készíttetni?

• Mire jó az energetikai tanúsítvány?
  • Ingatlan adásvételi szerződéskötésnél, vagy bérleti szerződéskötésnél
  • Új építésű ház energetikai tanúsítványa esetén
  • Energetikai pályázathoz készült tanúsítványok esetén

• Mit tartalmaz a hiteles energetikai tanúsítvány borítólapja?
  • A fűtött hasznos alapterület. Mi az és hogyan határozható meg?
  • Mikor vehető fűtöttnek egy helyiség?
  • A korszerűsítési javaslat tartalmi követelményei
  • A tanúsítvány QR kódja

• Mit tartalmaz az energiatanúsítvány alátámasztó munkarésze?
  • Szerkezetek meghatározása - rétegrendek
  • Fűtési és használati melegvíz-termelő rendszer
  • A fotódokumentáció és egyéb mellékletek

MI AZ ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY?

Vagy más néven ingatlan zöldkártya, energetikai bizonyítvány, e-zöldkártya de találkozhatunk az energiabizonyítvány és ingatlanenergetika kifejezésekkel is.

Az energetikai tanúsítvány definícióját az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben találjuk: "...igazoló okirat, amely az épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti számítási módszerrel meghatározott energetikai teljesítőképességét tartalmazza."

A számítás lényegében azt mutatja meg mennyi kWh az ingatlan fajlagos (tehát 1 m² hasznos fűtött alapterületre vetített) energiavesztesége 1 év alatt. Ezt nevezzük összesített energetikai jellemzőnek amelyet összevetve az adott ingatlanra vonatkozó követelményértékkel, megkapjuk az ingatlan energetikai besorolását. Az energetikai tanúsítvány tehát egy olyan dokumentum, amely tájékoztatást ad az ingatlan energetikai tulajdonságairól.

A tanúsítás szabályait, a tanúsítvány tartalmi követelményeit és a tanúsítást végző szakember szakmai követelményeit a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet, míg a számítási módszertant és az energetikai követelményeket a a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet tartalmazza.

Mikor kötelező energiatanúsítványt készíttetni?

• ÚJ ÉPÜLET építése esetén: használatbavételi engedély/tudomásul vétel, hatósági bizonyítvány kérelemhez. A tanúsítvány beszerzéséről az építtető gondoskodik.

• MEGLÉVŐ ÉPÜLET vagy önálló rendeltetési egység (pl.: lakás) eladása vagy bérbeadása esetén: az ingatlan hirdetésben fel kell tüntetni az energetikai besorolást, az adásvételi szerződés aláírásáig be kell mutatni vevő/bérlő részére, az ingatlan birtokbavételekor át kell adni vevő/bérlő részére

• 500 m²-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén

MIRE JÓ AZ ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY?

Az energiatanúsítvány lehetővé teszi két (vagy több) ingatlan ENERGETIKAI VESZTESÉGEK alapján történő összehasonlítását. Az energetikai besorolásból következtethetünk a várható energiafogyasztásra és rezsiköltségekre, így a vevő illetve a bérlő hivatalos dokumentumot kap az ingatlan energetikai teljesítőképességéről. Fentieket az energiafogyasztási számlák tanulmányozásával nem lehet egyértelműen meghatározni. Nem mindegy ugyanis hogyan, illetve hányan használják az ingatlant.

Például: egy 40 m² alapterületű lakásban 1 ember lakik vagy több? Naponta fürdenek, vagy csak 2 naponta zuhanyoznak? Télen a 22^o C-os belső hőmérsékletet tartanak, vagy inkább 26^o C-ban érzik jól magukat? Hogy vesszük figyelembe a külső hőmérsékletet ("kemény" volt a tél vagy "enyhe")?

Az energetikai tanúsítvány számítás során fenti emberi tényezőket a vonatkozó jogszabály u.n. STANDARDIZÁLT adatokkal zárja ki. Meghatározza, hogy lakóépület esetén -15^o C-os külső hőmérséklet esetén 20^o C-os belső hőmérséklettel kell számolni. Meghatározza lakó, és szállásjellegű épületek, irodaépületek, és oktatási épületek esetén a melegvízfogyasztás éves veszteségét.

Eladásnál alku tárgyát képezheti az eladási ár vonatkozásában: ha ROSSZ a besorolás, a vevő jogosan kérheti az ár csökkentését, ÁTLAGOSNÁL JOBB energetikai besorolás esetén az eladó a tanúsítványra hivatkozva határozhat meg egy magasabb árat ingatlanjáért.

Új építésű ház energetikai tanúsítványa esetén

A a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet bizonyos energetikai követelményeket határoz meg az épületszerkezetekre, és az épületgépészeti rendszerre. A számítás célja ebben az esetben az, hogy a tanúsító megvizsgálja megfelel-e az épület a jogszabály által rögzített energetikai követelményeknek. A követelményekről bővebben ide kattintva olvashat.

Abban az esetben, ha az épület nem felel meg a jogszabályban meghatározott követelményeknek, és építtető a megfelelést energetikai számítással nem igazolja, vagy nem nyújtja be a dokumentumot, az illetékes kormányhivatal építésügyi és építésfelügyeleti osztálya az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül a használatbavétel megadását megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja.

Energetikai pályázathoz készült tanúsítványok esetén

Energiatanúsítvány készülhet pályázathoz is. Tegyük fel, hogy egy lakóház hőszigetelését tervezik, és a finanszírozásához pályázatot szeretne benyújtani a tulajdonos.

Ebben az esetben szükséges az ingatlan jelenlegi állapotára készíteni egy HITELESÍTETT tanúsítványt, a tervezett korszerűsítés állapotára vonatkozóan egy energetikai számítást, és a már elkészült felújítás után egy ténylegesen megvalósult állapot szerinti tanúsítványt.

A tanúsítványok célja, a meglévő és a tervezett, valamint a felújítás után ténylegesen megvalósult ingatlan energiahatékonyságának összehasonlítása. Ez alapján dől el, hogy a korszerűsítés kap-e támogatást vagy sem.

MIT TARTALMAZ A HITELES ENERGETIKAI TANÚSÍTVÁNY BORÍTÓLAPJA?

Az energiatanúsítvány legelső oldalát, az úgynevezett borítólapot az e-epites.hu hozza létre a tanúsítvány hitelesítésekor. Ekkor kapja meg a kész számítás a HET sorszámát, amellyel egyértelműen - más adat megadása nélkül - beazonosíthatóvá válik.

A tanúsítvány borítólapján található fontosabb információk az alábbiak:

• 1. A tanúsítvány HET száma

• 2. A tanúsított ingatlan pontos címe és helyrajzi száma

• 3. A megrendelő neve és pontos állandó lakcíme

• 4. A tanúsítvány QR kódja

• 5. Az ingatlan energetikai besorolása és a besorolás megnevezése

• 6. A hitelesített tanúsítvány minden esetben tartalmaz egy fényképet az ingatlanról

• 7. Az ingatlan fűtött hasznos alapterülete

• 8. Az ingatlanra vonatkozó korszerűsítési javaslat és a várható besorolás

• 9. A tanúsító szakember elérhetőségei és jogosultsági száma

• 10. A tanúsítvány hitelesítésének dátuma, amely mindig a hitelesítés napja, nem változtatható. Szerepel továbbá a helyszíni szemle dátuma és a tanúsítvány érvényessége.

A fűtött hasznos alapterület. Mi az és hogyan határozható meg?

Ehhez tisztáznunk kell mit értünk nettó alapterület és hasznos alapterület fogalmán: a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján a nettó alapterület helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Tehát csak a helyiségek alapterületét értjük, falak nélkül.

Tehát tetőtér beépítésnél az 1,90 m belmagasság alatti alapterület nem számít hasznos alapterületnek.

Az energiatanúsítványban lévő fűtött hasznos alapterület alatt tehát, minden hűtött-fűtött épületszint helyiségeinek hasznos alapterület összegét értjük.

Példa 1: egy családi ház 3 szintes. Fűtetlen pinceszint (hasznos alapterület 60 m²) + fűtött földszint (hasznos alapterület 80 m²) + fűtött tetőtér (hasznos alapterület 50 m² az 1,90 m belmagasság alatti területi levonások miatt). Ebben az esetben a számításban használt fűtött hasznos alapterület összesen: 80+50=130 m². A pinceszint nem számolható be, mert az fűtetlen.

Példa 2: egy társasházi lakás helyiségeinek alapterülete 50 m² és tartozik hozzá egy 4 m² alapterületű loggia. A tulajdoni lapon 52 m² szerepel, mert a loggia alapterületének a felét hozzáadták a lakás alapterületéhez. Ebben az esetben tanúsítványban szerepelő hasznos fűtött alapterület 50 m², mert a loggia alapterületét nem lehet figyelembe venni a számításnál.

Mikor vehető fűtöttnek egy helyiség?

Ha egy helyiségben van radiátor, vagy valamilyen más hőleadó (pl.: gázkonvektor) fűtöttnek kell feltételezni. Ez azonban nem zárja ki, hogy abban az esetben ha nincs hőleadó egy helyiségben, nem feltételezhetnénk fűtöttnek. Tipikus példa erre a WC, kamra, gardrob helyiség, amelyekben nincs mindig radiátor. Ebben az esetben az u.n. fűtött épületburokban találhatóak ezen helyiségek is, így alapterületükkel számolni kell.

A korszerűsítési javaslat tartalmi követelményei

A számítás tartalmaz költséghatékony energetikai korszerűsítési javaslatot is, amely megvalósítása esetén az ingatlan a borítólapon megadott kategóriába kerül. Kivételt képez ez alól, ha az ingatlan energiahatékonyságának költséghatékony növelésére nincs ésszerű lehetőség, VAGY a felújítás a HELYI illetve MŰEMLÉKI védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezi.

A javaslat lehet pl.: utólagos hőszigetelés, a nyílászárók tömítése vagy cseréje, árnyékoló szerkezetek alkalmazása, a hőtermelő készülék vagy szabályozók cseréje, fűtött térfogat csökkentése álmennyezettel.

A javaslatnak tartalmaznia kell a határoló szerkezetek JELENTŐS, illetve KISEBB felújításával vagy az épületgépészeti rendszerek korszerűsítésével járó műszakilag megvalósítható intézkedéseket, az épület energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket.

A tanúsítvány QR kódja

A QR kód segítségével mobileszközzel lekérdezhetőek az alábbi adatok az e-epites.hu adatbázisából:

• HET azonosító
• Település ahol az ingatlan található
• Az ingatlan pontos címe
• Az ingatlan helyrajzi száma
• Az ingatlan energetikai besorolása
• A tanúsítvány feltöltésének dátuma.

FONTOS! A tanúsítvány a fenti adatbázisból nem tölthető le, csak a tényt igazolja miszerint feltöltésre és hitelesítésére került a számítás.

MIT TARTALMAZ AZ ENERGIATANÚSÍTVÁNY ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZE?

Az alátámasztó számítást a a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet alapján kell elkészíteni.

Kötelező tartalmi elemeit a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. melléklete tételesen felsorolja.

Szerkezetek meghatározása - rétegrendek

• 1. Tartalmazza a szerkezet megnevezését, a hőátbocsátási tényező számított és megengedett értékét. A követelménynek való megfelelés ellenőrzését. Hőátbocsátási tényezőt módosító tag a szerkezet geometriai hőhidasságát fejezi ki (hőszigetelt külső falnál; gyengén: 15%, közepesen: 20%, erősen hőhidas: 30%). Besorolás a falsarkok, a nyílászáró-kerületek, a csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, hosszának fajlagos mennyisége alapján (a külső falak felületéhez viszonyítva).

• 2. A parciális vízgőznyomás változása a hőmérséklet függvényében. Páratechnikai ellenőrzésre szolgál (páralecsapódás megállapítása).

• 3. Réteges szerkezetek rétegeinek megnevezése, vastagsága [cm] és hővezetési tényezői [W/mK]. Ezeken felül az anyag egyéb jellemzőit is feltünteti a rétegrend munkarész (pl.: sűrűség, hővezetési ellenállás, fajhő)

  A hővezetési tényező az anyagok hőszigetelő képességét mutatja meg. Minél kisebb az értéke, annál nehezebben engedi át a hőt egy anyag. Pl.: hőszigetelés ~0,04 W/mK, vasbeton: 1,55 W/mK.

• 4. A rétegrendben megjelenő általános pontszerű és vonal menti hőhidak mennyisége. Ilyenek lehetnek: hőszigetelő táblák rögzítésére szolgáló dűbelek, vasbeton merevítő pillérek, födémgerendák.

Fűtési és használati melegvíz-termelő rendszer

• 1. Tartalmazza a hőtermelő megnevezését, az energiahordozó típusát, a hőtermelő üzemeltetéséhez szükséges segédenergia igényt (pl.: gázkazán elektromos fogyasztása).

  Az e_sus megmutatja a rendszer megújuló energia részarányát

  Hőtermelő teljesítménytényezője: a hőtermelő hatásfok századrészének reciproka. pl.: ha egy gázkazán hatásfoka 85%-os, akkor a teljesítménytényező 1/0,85=1,18

• 2. Megmutatja, hogy a fűtési rendszer tartalmaz-e melegvíz tárolót, ha igen, annak éves veszteségét.

• 3. A fűtés fajlagos primer energia igénye amely megmutatja, az adott épület fűtési rendszerének hőveszteségét.

• 4. Megmutatja, hogy a használati melegvíz elosztó vezetékek fűtött- vagy fűtetlen térben helyezkednek el. A rendszer keringető szivattyúval van ellátva, vagy sem.

• 5. A használati melegvíz fajlagos primer energia igénye amely megmutatja, az adott épület használati melegvíz előállítási rendszerének hőveszteségét.

A fotódokumentáció és egyéb mellékletek

A tanúsítvány végén kötelező a helyszínen készült fotódokumentáció, valamint új épületek esetén egy alaprajz és egy metszet található.

Műemlék épület tanúsítása esetén az energiatanúsítvány részét képezi az ingatlanról készített műemlékvédelmi értékleltár. Az értékleltárat jogosultsággal rendelkező régészeti/műemlékvédelmi szakértő készítheti el.

A fotódokumentáció az alábbiakat tartalmazza:

• 1. Teljes épület tanúsítása esetén minden homlokzatról egy fotó.

• 2. Több lakást tartalmazó épületben különálló lakás vagy önálló rendeltetési egység tanúsítása esetén azt kívülről ábrázoló homlokzati fotó.

• 3. A jellemző hőleadót (pl.: radiátor, gázkonvektor) és annak szabályozását (pl.: termosztatikus szelep) ábrázoló fotó.

• 4. jellemző nyílászárók fotója (ablak, bejárati ajtó típusonként).

• 5. Egész épület tanúsítása esetén távfűtés kivételével a hőtermelő (házközponti fűtés) és hőtároló berendezések fotója.

• 6. Megújuló energiát használó épület (pl.: napkollektor, napelem) esetén ezen berendezések fotója.

• 7. Belsőoldali hőszigetelés alkalmazása esetén egy ablak belső ablakkávájának és könyöklőjének, valamint a belső falfödém csatlakozásának fotója.

• 8. Minden olyan épületszerkezetről, épületgépészeti berendezésről ajánlott fotót készíteni, amely a későbbiek során eloszlathatja a a vitás kérdéseket.